Jelen, kórokozókkal telített időszakban vállalatunk minden szinten igyekszik maximális segítséget nyújtani az állattartók, állattenyésztők részére. Vállalatunk szakembereinek tudása és tapasztalatai alapján összeállított egy javasolt tisztítási és fertőtlenítési útmutatót.
Az állattartó telepeken a tisztítás célja, hogy szabad szemmel láthatóan tiszta legyen minden felület és lehetőleg még a nehezebben hozzáférhető helyeken se legyen szennyeződés. A tisztítást követő fertőtlenítés célja pedig az, hogy utána ne maradjon kórokozó olyan mennyiségben a felületeken, hogy az betegséget vagy termelés csökkenést okozhasson.
A tisztítószerek hatékonysága már a takarítás közben könnyen kitapasztalható, milyen hígításban, mennyi idő alatt, milyen könnyen oldja fel a szennyeződéseket, leöblítés után maradnak-e még lerakódások.
A fertőtlenítőszerek hatékonyságáról csak közvetve szerezhető információ, mivel szabad szemmel nem látható a hatása. A cél elérése, hogy használatuk következtében ne forduljon elő betegség vagy termelés csökkenés, csak később derül ki. Ráadásul az eredményt egyéb, állandóan változó körülmények (pl. a felületeken lévő kórokozók milyensége, száma, azok beágyazódása a felületekre tapadó, szemmel nem látható ún. biofilm rétegbe, hőmérséklet stb.) is befolyásolják, nem egyedül a fertőtlenítőszer hatásától függ a siker.
Tovább javítható a fertőtlenítés hatékonysága a fertőtlenítés gyakoriságának növelésével. A szokásos tisztítást követő fertőtlenítés mellett, a felületek tisztítást megelőző fertőtlenítésének a következő előnyei vannak:
Tovább javítható a fertőtlenítés hatékonysága a fertőtlenítés gyakoriságának növelésével. A szokásos tisztítást követő fertőtlenítés mellett, a felületek tisztítást megelőző fertőtlenítésének a következő előnyei vannak:
A tisztítást megelőző fertőtlenítés mellett a fő fertőtlenítést követő, az állatok visszatelepítését megelőző ún. végfertőtlenítésnek is jelentős, hatékonyságot javító hatása van.
A tisztítás és fertőtlenítés (burok nélküli vírus esetén, ragadós száj és körömfájás) szigorított végrehajtásának helyes sorrendje:
Járványhelyzetben az állategészségügyi hatóság részletesen is meghatároz több, hatékonyságot növelő intézkedést, amikor ún. szigorított fertőtlenítést ír elő (41/1997 FM rendelet). Ennek helyes sorrendje a következő:
Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség esetén az állategészségügyi hatóság utasítása szerint kell eljárni. Általános elv, hogy fertőtleníteni kell mindazokat a helyeket és helyiségeket, ahol beteg, betegségre gyanús állat megfordult, tartózkodott, elhullott vagy levágták, illetve leölték, ahova az állat terméke eljutott.
Fertőtleníteni kell azon személyeket, illetve tartózkodási helyüket, akik a beteg, betegségre gyanús állatokkal vagy termékeikkel kapcsolatba kerültek.
Először fertőtlenítőoldattal beáztatják (3 liter/m2 Perfect KombiCid 3%-os oldat, Neogen Synergize 3%-os oldat, Force 7 3%-os oldat, Neogen Viroxide Super 3%-os oldat, Virex 3%-os oldat, azután eltávolítják a felső 10 cm vastagságú réteget, majd ismét fertőtlenítenek (3 liter/m2 Perfect KombiCid 3%-os oldat, Neogen Synergize 3%-os oldat, Force 7 3%-os oldat, Neogen Viroxide Super 3%-os oldat, Virex 3%-os oldat). Ezt követően friss talajréteget hordanak rá, amit alaposan ledöngölnek. A ledöngölt réteget újra fertőtlenítik (3 liter/m2 Perfect KombiCid 3%-os oldat, Neogen Synergize 3%-os oldat, Force 7 3%-os oldat, Neogen Viroxide Super 3%-os oldat, Virex 3%-os oldat).
Mind a tisztítószerek, mind a fertőtlenítőszerek veszélyesek lehetnek a környezetre, állatokra, és az azokat alkalmazó emberre is. Ezért mindig olvassuk el a biztonsági adatlap utasításait és aszerint járjunk el. Nem megfelelő védőfelszerelés mellett a tisztítás és fertőtlenítés hatékonysága is csökken, mivel a végrehajtó ilyenkor – érthető módon – a szükségesnél gyorsabban szeretné elvégezni a munkát.
A legtöbb kórokozó nem szaporodik a környezetben ilyenkor, de életképes maradhat és behurcolva a melegebb ólakba (pl. lábbelivel, rágcsálók által) fertőzéseket okozhat. Bár a hőmérséklet csökkenésével a fertőtlenítés hatékonysága is csökken, sokszor megkerülhetetlen a külső kerék- és lábfertőtlenítők használata, valamint a szennyeződött külső utak, gépek, szállító eszközök, felhajtók stb. fertőtlenítése a fagyos időjárás ellenére.
Ilyenkor először elkészítjük a hőmérséklettől függően a fagyálló oldatot: -5°C-ig 15%-ban, - 10°C-ig 25%-ban, -20°C-ig 40%-ban tartalmazzon propilén-glikolt, vagy izopropil akoholt. A fagyálló termékeket a következő fertőtlenítőszerekkel együtt használhatjuk: Perfect KombiCid, Neogen Synergize, Force 7. Ez nem veszélyes az emberi egészségre és nem illékony, hosszabb idő alatt sem változik a koncentrációja. Ebbe a fagyálló oldatba kell belemérni a fertőtlenítőszer törzskönyvi engedélyében szereplő legnagyobb koncentráció dupláját (Perfect KombiCid 3%-os oldat, Neogen Synergize 3%-os oldat, Force 7 3%-os oldat).
A modern, vegyészek által több komponensből összeállított fertőtlenítőszerek hideg körülmények között is hatékonyak, azonban a szükséges koncentrációt meg kell emelni.
Az állattartás körülményei között a fertőtlenítőszert a fertőtlenítés után abban az esetben nem kell lemosni, ha a fertőtlenítést követő 24 órában nem fog állat tartózkodni az épületben. Ezért a nagyobb hatékonyság elérése érdekében a fertőtlenítőszer hatásideje lehet hosszú (pl. Perfect KombiCid, Neogen Snergize, Force 7), szemben a gyorsan ható, de hamar lebomló szerekkel.
A fertőtlenítőszerek hatását 5 alapvető tényező befolyásolja:
Az is jellemző az állattartási körülményekre, hogy még alapos tisztogatás után is maradhatnak szerves és szervetlen szennyeződések a felületeken, sokszor már szabad szemmel nem is látható, „biofilm-réteg” formájában. A gyorsan ható fertőtlenítőszerek általában érzékenyek a szerves és szervetlen szennyeződésekre, és ezek jelenlétében még hamarabb elbomlanak.
Az úgynevezett gyors hatású szereket (Neogen Viroxide Super, Virex) ezért csak ott érdemes használni, ahol a fertőtlenítőszer nem maradhat tartósan (legalább 30 percig) a felületeken, de ezeknél nagy a veszély, hogy még mielőtt a kellő számú patogén mikroorganizmust el tudnák pusztítani, elbomlanak vagy elillannak.
A fentiekből az is következik, hogy érdemes a fertőtlenítés alatt és után, a behatási idő leteltéig az épület ablakait és ajtóit bezárni, a ventillációt leállítani, hogy a fertőtlenítőszer a felületeken minél hosszabb ideig nedves és hatékony maradhasson.
Állattartó épületek padozata, trágyacsatornája, lagúnái (hígtrágyás rendszer), állatok felhajtására szolgáló utak, állatfelhajtó állványok padozata, állatszállító járművek platója, gondozók keze, ruhája, lábbelije rendszeresen szennyeződik az állatok bélsarával.
Az elhullott állatok tetemei mellett a bélsár az a közeg, amelyben a kórokozók igen sokáig életképesek maradnak a külső környezetben. Egy nagy-létszámú állattartó telepen nagy mennyiségben termelődik, és annak a veszélye, hogy az újonnan betelepített fiatal állatok megfertőződjenek tőle, igen nagy. Jellemzője, hogy a felületekre erősen képes rátapadni, amelyet célszerű először több órás áztatással fellazítani. Mivel nemcsak vízben oldódó összetevői vannak, a megfelelő tenzideket tartalmazó tisztítószerek (Perfect Base 2-4%-os oldat, Foam B-25 2-4%-os oldat, Calgonit NF 422 2-4%-os oldat) és fertőtlenítőszerek (Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1%-os oldat, Force 7 1%-os oldat) ennél a feladatnál előnyben vannak. Ahogy az általános elveknél is említettük, fertőzésveszély esetén nem tisztítószerrel, hanem már fertőtlenítőszerrel kell a beáztatást végezni (Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1%-os oldat, Force 7 1%-os oldat), majd a felületet erős mechanikus hatás, pl. magasnyomású mosó segítségével megtisztítani. Ezután következik a leggyakrabban lúgos, tenzidekkel (Perfect Base 2-4%-os oldat, Foam B-25 2-4%-os oldat, Calgonit NF 422 2-4%-os oldat) célszerűen ellátott tisztítószer, amely feloldja a szemmel nem látható film-szerű szennyeződéseket is. Újabb öblítés és száradás után pedig spray-, hab fertőtlenítést kell végezni (Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1%-os oldat, Force 7 1%-os oldat), és pluszban köd-fertőtlenítés következik (Perfect KombiCid 1000m3/1l oldat, Neogen Synergize 1000m3/1l), ahol szintén előny, ha a fertőtlenítőszer is képes behatolni a még esetleg nyomokban fellelhető szennyező filmrétegekbe, hogy az ott megbúvó kórokozókat is elérje és elpusztítsa. A trágyával szennyeződött külső felületek (járművek, eszközök, utak, talaj) alapos tisztítás után fertőtleníthetők (Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1%-os oldat, Force 7 1%-os oldat), valamint a munkaruha tisztítása és fertőtlenítése (Eltra fertőtlenítő mosópor 20g/ruha kg) ugyanolyan módszerrel történhet, mint amit egyéb szennyeződések esetében is leírtunk. Egyes vélekedésekkel szemben szükség esetén a trágya maga is fertőtleníthető, de csak nagyon indokolt esetben, hatósági, járványvédelmi intézkedések részeként, mert igen költséges és nagy mennyiségű fertőtlenítőszer felhasználást igényel (pl hígtrágya tárolóba köbméterenként 1,5kg Neogen Viroxide Super fertőtlenítőszer szükséges).
A ventillációval bejutó levegő magával sodorhatja az itt lerakódott szennyezőanyagokat és kórokozókat, és gyorsan befertőzheti a nemrég kitisztított és fertőtlenített ólat. A fentebb leírt általános tisztítási és fertőtlenítési módszerek itt is alkalmazhatóak, de a változatos és ötletes mérnöki technológiák gyakran nem foglalkoznak a berendezések könnyű tisztíthatóságával és fertőtleníthetőségével (pl. padlás-szellőzés, megközelíthetetlen padlással). A nagy felületű hűtőpaneleken gyorsan lerakódó por, szerves- és szervetlen (vízkő) eltömődések eltávolításához kifejezetten erre a célra kifejlesztett tisztító- és fertőtlenítőszerek szükségesek: oldaniuk kell mind a szerves, mind a szervetlen lerakódásokat, nem szabad tönkre tenniük a kényes papír-elemeket, gátolniuk kell a habzást, és nem szabad a párologtatással együtt elillanniuk (Deptacid Supe 5-10%).
A tisztítási- és fertőtlenítési technológia vázlatosan a következő:
Az állatok itatórendszere általában kevésbé zárt, mint a humán vízellátó rendszer, hiszen gyakran adagolunk bele vitaminokat, probiotikumokat, gyógyszereket, itatható vakcinákat stb. A beadagolással a levegőből por, azzal pedig baktériumok, vírusok is bejuthatnak az itatócsövek belsejébe. Amikor meleg van és a vízáramlás is lassú (pl. éjszaka) a mikróbák sajátos biofilm réteget hoznak létre az itatócsövek belső falán, amelybe beágyazódnak, és még szaporodni is tudnak. Amikor ez a filmréteg elér egy bizonyos vastagságot, a leszakadó részek belejutva az állatok itatóvizébe, betegségeket okozhatnak.
A biofilmek leoldását legjobban olyan hidrogén-peroxid alapú fertőtlenítőszer készítménnyel lehet elérni, amely a gyors lebomlás ellen védett (Dewasil). A kellően stabilizált termék korrozivitása is elenyésző. Ha nincs állat az ólban, 2%-os koncentrációval is fel lehet tölteni az itatórendszert, majd egy nap állás után kiöblíthetővé válik a letapadt belső szennyeződés. Feltöltéskor és kiöblítéskor is meg kell nyomni az összes itatószelepet, hogy odáig is eljuthasson, illetve onnan is kiürülhessen a hatóanyag. A hatásidő alatt pedig gondoskodni kell a képződő oxigén gáz eltávozásáról, különben szétnyomhatja a vezetékeket.
Egyes készítményeket nagyon alacsony koncentrációban (Dewasil hidrogénperoxid 17-20 ppm, Dinox 03, klórdioxid 60-70 ppm) itatni is lehet, amellyel egy folyamatos védelmet, konzerváló hatást biztosítunk az itatóvíznek. Csak olyan készítményt használjunk így, amelynek a törzskönyvi engedélyében ez szerepel. Egészséges tiszta itatóvíz nélkül nem lehet gazdaságosan állatokat nevelni. Az évenkénti vízvizsgálatokat ne csak a telepre bejövő vízmintából, hanem az állatok itatóhelyeiről is végeztessük el (Phylaxia Labor Kft). Az utóbbi helyekről vett vízminták rendszeres karbantartás és vízkezelés nélkül mikrobiológiai szempontból igen gyakran kifogásoltak.
A modern takarmánykeverők mindent megtesznek a takarmány mikrobiológiai tisztaságáért (mechanikai, hő és kémiai kezelések, reprezentatív mintavételek, rendszeres laboratóriumi ellenőrzések), mégis előfordulhat, hogy baktériumok, gombák gócokban megmaradnak és szaporodhatnak benne. A szaporodást a nedvesség különösen elősegíti, ez történhet a takarmánysilókban, ha a külső és belső hőmérséklet különbözősége miatt kondenzvíz képződik. A silók és a takarmányszállító csövek hajlataiban a nedves takarmány összetömörödik, és igen nehezen eltávolíthatóvá válik.
A mikrobiológiai szennyeződések ellen a takarmányt különböző szerves savakkal konzerválhatjuk.
Évente legalább kétszer azonban érdemes belülről is kitakarítani és fertőtleníteni a rendszert. A balesetveszély miatt a silókat darus kosárból lehet biztonságosan fölülről kimosni magasnyomású vízsugárral, majd kiszáradás után melegködképző géppel (Perfect KombiCid 1000m3/1l oldat, Neogen Synergize 1000m3/1l), vagy (Fumagri OPP) füstpatronnal lehet alulról fertőtleníteni.
Az etetővezetékeket mosni és fertőtleníteni csak a csiga kiszerelése és kihúzása után lehet tökéletesen, ún. „csőgörény” segítségével. Egyszerűbb, de kevésbé tökéletes, ha 0,5-1%-ban fertőtlenítőszert tartalmazó (Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1%-os oldat, Force 7 1%-os oldat), durva, éles-szemcsés, ún. mosótakarmánnyal átjáratjuk az etetőrendszert, hogy lesúrolja a lerakódásokat a cső belső faláról. Az oxidáló, gyorsan lebomló fertőtlenítőszerek erre nem alkalmasak. Utána tiszta takarmánnyal addig kell járatni a rendszert, amíg már nem tartalmaz határérték feletti fertőtlenítőszer maradékanyagot a takarmány-minta.
Az egyszerű kerékfertőtlenítő medencéket felváltják a modern fertőtlenítő kapuk, ahol nemcsak a kerekeket, hanem a kerékjáratokat, alvázat, és körbe az egész járművet szelepeken át fertőtlenítik (szennyezettségtől függően Perfect KombiCid 1%-os oldat, Neogen Synergize 1-3 %-os oldat, Force 7 1-3 %-os oldat). A szerekkel szemben itt elsődleges fontosságú a hatékonyság mellett, hogy ne okozzon korróziót, különösen a jármű érzékeny fékrendszerében. Meleg és szeles időben itt előnyt jelenthet a fertőtlenítő hatás gyorsasága, de sajnos a legtöbb ilyen szer egyben korrozív is.
Mivel a fertőtlenítőkapuk általában csak alacsony nyomású fertőtlenítő spray kijuttatására képesek, fontos lenne, hogy a járművekről a szennyeződéseket előtte le tudják mosni és megszárítani. Sáros, vastagon szennyezett felületek fertőtlenítése itt nem lehetséges.
Járvány esetén a kerekek, kerékjáratok tisztítása és fertőtlenítése a következő lépésekből áll:
Hagyományos kerékfertőtlenítő medencéknél a következő szempontok lényegesek:
olyan méretűnek kell lennie, hogy a járművek kereke (a traktor nagy kereke is!) legalább egyszer átforduljon a fertőtlenítő oldatban: 6m hosszú, 4m széles és 30-35cm mély.
Használható fertőtlenítő szerek:
A lábbeli fertőtlenítésére használt oldatokkal ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint a kerékfertőtlenítésnél: gyorsan elszennyeződik, vagy/és elpárolog, vagy/és felhígul a csapadék beleesése miatt. Ezeken itt könnyen lehet segíteni, ha nyitható fedéllel is ellátjuk a lábfertőtlenítő ládát.
Hanszálható fertőtlenítő szerek:
A lábbelik közül a simatalpú (de legalább minél ritkábban rovátkált talpú) magas szárú gumicsizma a legjobban tisztítható és fertőtleníthető.
A gumicsizma száránál lejjebb érő, időben tisztított és fertőtlenített köpenyt érdemes ólanként vagy/és termelési csoportonként cserélni.
Az ólakba ugyanúgy, mint egy műtőbe belépve nemcsak a kezeket kell fertőtleníteni, de a hajat, szájat, és az orrot is el kell fedni. A kórokozók a levegő apró cseppjei és porszemeire tapadva átjuthatnak mind az állatról az emberre, mind az emberről az állatra, a nyálkahártyákon és a hajon hosszabb ideig is megtelepedhetnek, és fertőzéseket, megbetegedéseket közvetíthetnek.
FONTOS!
A tisztítási és fertőtlenítési útmutató a sokkal kiterjedtebb egyéb járványvédelmi intézkedéseket (pl. fekete-fehér rendszer, egyszerre be- és kitelepítés, rágcsálók, rovarok, vadmadarak elleni védekezés stb.) nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti.
PERFECT KOMBICID istálló
|
||
![]() |
![]() |
![]() |
Neogen Viroxide Super
|
||
|
|
|