MMG - Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

Az arányok érzékeltetésére vegyünk egy 500 tehenes tejtermelő gazdaságot, amely 4,5-5 millió liter tejet termel évente. Itt a takarmányárak növekedése 45-50 millió forinttal kisebb bevételt eredményez. Egy 500 kocás sertéstelep, amely évi 13 ezer hízót bocsát ki, 55-60 milliós mínuszt könyvelhet el.

Annak a növénytermesztőnek viszont, aki 500 hektáron termesztett kukoricát és most eladja, az éves profitja 70-80 millió forinttal lehet nagyobb, mint egy évvel ezelőtt.

Szakemberek szerint ez az árnövekedés tartós lesz, várhatóan augusztus-szeptember tájékán, az új termésnél egy kicsit csökken majd, de nem fog visszatérni az egy évvel ezelőtti 45 ezer forintos tonnánkénti árszinthez. Vagyis az állattenyésztés, illetve a takarmányelőállítás komoly kihívásokkal nézhet szembe.

Kulik Zoltán, vezérigazgató, Vitafort Zrt.

Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója az árnövekedésről a következőket mondja:

„A tejtermelésnél ez a takarmányár-növekedés 10-12 forintot jelent literenként. Ez a 100-110 forintos önköltség 10-12 százalékos növekedését jelenti – és a növekedés itt a legkisebb. A sertéseknél 400 forintos önköltségi ár volt fél évvel ezelőtt, ez ma 50-60 forinttal növekedett, tehát ez már egy 13-14 százalékos növekedés. Ma a sertés önköltsége 450-460 forinton áll átlagosan Magyarországon. Jelenleg különben most a felvásárlási árak is ilyenek. S hadd mondjam el – nem akarok elkalandozni – ezt a példát, hogy talán

a sertés mutatta meg, hogy a leggyorsabban, egy hónap alatt 100 forintot változott az ár. 330-340 forintról most 440-450-460 forintnál állunk.

Tehát itt elindult egy folyamat, sajnos a tejnél még várakozunk. És a baromfinál mivel a legnagyobb abrakfogyasztó, a legnagyobb a fehérjetartalmú tápot kíván, 17-18 százalékos a növekedés, ami azt jelenti, hogy a baromfinál is 40-50 forinttal nőttek az önköltségek. Tehát a baromfi önköltsége 250 forint környékén van. Tehát látható, hogy itt a legnagyobb a probléma és a legnagyobb a növekedés.”

Különösen azért, mert az állattal meg kell etetni a megfelelő mennyiségű fehérjét és energiát adó takarmányt, ebben nem lehet trükközni. Ugyanúgy ahogy egy sportolónál sem: ha teljesítményt várunk el, ahhoz megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitelre van szükség.

Fotó: Bokor Ádám

"Az állatitermék-előállításnak a 70 százaléka a takarmányozási költség.

Ezért a sok-sok negatív tényező miatt nagyon örülünk annak, hogy gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a 330 milliárd forintba bekerülő ÁTK-nak (állattartó telepek fejlesztésének támogatása) nagy részére lesz forrás. Tehát nem ott tartunk, mint fél éve, háromnegyed éve, hogy egy 50 milliárdos forrással szemben egy 330 milliárdos igény van, ami gyakorlatilag megkockáztatom, azt jelenti most, jelenleg, hogy a beadott ÁTK-nak, ha ez átgondolt, ha jól van a pályázat megírva, ennek nagy része esetleg nyerhet."

- mondja Kulik Zoltán.

És hogyha nyer, akkor ez új istállót, korszerű technológiát, jobb tartáskörülményeket jelent, ami növeli a versenyképességet még akkor is, ha a takarmányköltségeken spórolni sokat nem is lehet. Így is a hazai takarmányipar idén mintegy 20 milliárd forinttal többet fordít előfinanszírozásra.

Nagyon fontos még jobban hozzáigazítani a genetikai igényekhez.

Azért ebben lehetnek alternatív lehetőségek. Például a sertésnél amikor ilyen magas kukoricaár van, bizonyos határokon belül, de egy kicsit lehet csúsztatni és jobban lehet mondjuk „árpásítani” a receptúrát, és az energiát más oldalról, esetleg zsírok, olajok formájában bevinni.”

Tehát az etetésnél a receptúrák finomhangolása, esetleg alternatív fehérje- vagy energiaforrások alkalmazása az egyik lehetőség. De ha a gazdálkodó előre akar menekülni, válságban fejleszt. Az elkövetkező hét éves európai agrárfinanszírozási ciklusban 4500 milliárd forint jut az agráriumba Ezt kihasználva megoldható a légcsere korszerűsítése, az ivóvíz minőségének javítása, illetve a precíziós állattartási technológiák bevezetése is.

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu/files/mmg-gabonaar-novekedes-valsagbol-az-ember-elore-menekul