A sertés felvásárlási ára katasztrofális mélységekbe süllyedt, 350-400 forint között mozog jelenleg az élő sertés kilónkénti ára. Óriási mértékű az árzuhanás, 2019-ben volt példa 550 forintos árszintre is mondta az Agroinform.hu kérdésére Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért és PR-ért felelős igazgatója.
Három évvel ezelőtt csúcson voltak az élő sertés árak
2019-ben Kínában felütötte a fejét az afrikai sertéspestis (ASP), óriási állományokat kellett kiiktani, így a távol-keleti ország nagy mennyiségű sertéshús-importra szorult. Az Európai Unió 2019-ben 80%-kal növelte meg a Kínába irányuló sertésexportot.
Ebben az évben előfordult, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb elő sertés ár között 50 %-os különbség volt.
2020 a járványok éve: a koronavírus és az afrikai sertéspestis tette próbára a gazdálkodókat
A koronavírus-járvány szinte semmilyen gazdasági ágazatot sem hagyott érintetlenül, a Horeca szektor drasztikus lassulása a sertéshús iránti keresleten is meglátszott, de a kereskedelmi lehetőségek nehézkessé válása sem vált az ágazat jövedelemtermelő-képességének előnyére.
Majd jött a krach: 2020 őszén Németországban megjelent a sertéspestis, aminek hatására egyik pillanatról a másikra visszaesett a kínai export. „Beszakadtak az árak: hirtelen, éven belül 30 %-os csökkenés ment végbe az élő sertés árakban az EU piacán, így itthon is.”
2021 első hónapjaiban újra erős kínai importigény jelentkezett, így az árak körülbelül 25 százalékkal emelkedtek, a sertéstenyésztők számára biztató volt a helyzet. Mostanra viszont megint szinte teljesen megállt a kínai export, 350-400 forint körül állnak a felvásárlási árak, hiszen újra túlkínálat van az európai piacon sertésből.
Óriási kilengések vannak a sertéspiacon, jelenleg túlkínálat nehezíti a gazdálkodást Európában – Fotó: pixabay
Az inputanyagok azonban őrült tempóban drágulnak
Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan minden inputanyag-költség növekedett, vannak olyan takarmánygabonák, amelyek ára 60-70 százalékkal növekedett egy év alatt, ami meglátszik a takarmányköltségekben. A sertéshús termelés önköltsége folyamatosan nő.
Jelenleg időszakos túlkínálat van a piacon, ami miatt alacsonyak az árak, viszont nő az energiaköltség, nő a munkabér, nő a takarmány ára. Ez egy olyan prés, amit tartósan egyik termelő sem tud kompenzálni.
A helyzet EU-szinten általánosnak mondható, a német, a dán és a spanyol gazdák is hasonló helyzetben vannak. A korábban legnagyobb mennyiséget a távol-keleten értékesítő spanyolok is jelentősen is csökkentették az exportot.
Egyre hamarabb kerülnek vágóhídra az állatok
Ma Magyarországon minden egyes sertéstenyésztő veszteséggel kénytelen értékesíteni, így kényszermegoldásokat keresnek.
Látszik például, hogy megemelkedett az idő előtti kivágások aránya, májusban egy kilogrammal, míg júniusban 70 dekagrammal volt alacsonyabb az átlagos vágósúly, mint egy évvel korábban, mert szabadulni akarnak az állományoktól a gazdák, hogy ezzel is csökkentsék a költségeket.
Aki 2019-ben nem tudott jelentős tartalékokat félretenni, azoknak nem sok remény marad a továbbiakban.
A hatékonyság dönti el, hogy ki marad meg a piacon
Jelenleg szinte senkinek sem éri meg sertéstenyésztéssel foglalkozni, kényszerhelyzetben van mindenki, a cél, hogy valahogyan átvészeljék ezt az időszakot. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik eddig nem tudtak korszerűbb technológiára váltani.
Az alacsony hatékonyságú üzemekben a legnagyobb az egy kiló húsra eső takarmányfelhasználás. Minél drágább a takarmány, annál inkább kibukik a technológiai lemaradás hatása, és most nincs miből kiegyenlíteni a különbséget, hiszen nagyon alacsony áron lehet eladni a sertést.
„Olcsó gabona mellett nem olyan nagy érvágás, ha 10-20 dekával többet kell rááldozni egy kiló élő sertésre. Drága gabona mellett viszont kinyílik az olló a gyengébb technológiával és a korszerű állattartó teleppel, versenyképes technológiával rendelkezők között.”
A távolság tovább nő a fejlesztési források miatt: vannak állattenyésztési pályázatok, beruházási lehetőségek. Sokan most gondolkodnak, de már nagy számú nyertes is van.
Azok a gazdálkodók viszont, akik most egyik napról a másikra élnek, nem tudnak beruházni. Ha van is nyertes pályázatuk, képtelen lesznek elindítani a beruházást, hitelt sem kapnak az eredménykimutatásaik alapján. Ha esetleg mégis belevágnak, akkor cahs flow problémáik lesznek, nem tudják egyidejűleg finanszírozni a telep működtetését, a keletkezett veszteségeket, illetve a fejlesztési források megelőlegezését.
Azok a jobb helyzetben lévő tenyésztők, akiknek most is vannak tartalékaik, több lábon állnak, és banki bizalom is van feléjük, még tovább tudnak fejleszteni.
Drasztikusan szétnyílik az olló a gyengébb és a technikailag jobban álló tenyésztők között.
A technológiailag fejlettebb sertéstenyésztők esetében az egy kocáról egy év alatt leválasztott malacok száma magasabb, egy kiló súlygyarapodáshoz szükséges takarmányozási költség pedig alacsonyabb. A hatékony termelés nagyban függ a választott fajtától (DanBred, Topigs stb.), a genetikai állománytól, a takarmányveszteséget minimalizáló takarmányozási technológiától. De nagyon fontos kérdés az állategészségügy is: ha nem szűrik ki elég gyorsan a fertőzött egyedeket, akkor ott több állat is megbetegedhet, ami tovább növeli költségeket, és gyengébb lesz a szaporulat, a takarmányfelhasználás.
A hatékonyság lesz a döntő: a korszerűtlenebb állattartó telepek működésének fennmaradása kétséges – Fotó: pixabay
Várhatunk-e arra, hogy visszatér a kínai importigény?
Arra is van esély, hogy növekednek a kínai vásárlások, és arra is, hogy nem. Előfordulhat, hogy Kína nem tudja megfékezni a sertéspestist, akkor ismét szükség lehet az európai sertéshúsra.
Hosszú távon viszont az EU-nak is új piaci lehetőségeket kellene találnia. Meg kell próbálni bővíteni az eladásokat Mexikóba, Japánba, Dél-Koreába, Vietnámba vagy más, elsősorban távol-keleti országokba. Sajnos hazánkban a vaddisznóállományban jelen lévő ASP miatt, számunkra ezek piacok többsége nem elérhető – mondja Éder Tamás.
„Ha az új exportlehetőségek felkutatása nem jár sikerrel, tudomásul kell venni, hogy az európai termelés csökkentésére lesz szükség. A piac ezt az árak alacsony szinten tartásával oldja meg, és így előbb-utóbb felhagynak vele azok a gazdák, akik minden tartalékukat felélték már.”
Éder Tamás kifejtette, ki kellene védeni azt, hogy ha az EU-s sertéskibocsátás mennyisége csökken, akkor Magyarország nagy veszteségeket szenvedjen el. Ebben nagy szerepe van annak, hogy hogyan tudjuk megvédeni a saját piacunkat az alulárazott külföldi termékektől és annak, hogy milyen időszakos támogatási eszközöket tudunk alkalmazni a nehéz helyzetbe került ágazati szereplők megsegítésére.
Változások számokban
Az Agrárközgazdasági Intézet szeptemberi jelentésében szereplő adatok szerint 2021 január–júliusában a sertés vágása élősúlyban 4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest.
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés kivitele 2 százalékkal csökkent 2021 január–júniusában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak.
Az élősertés-behozatal 3,5 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 479,2 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2021 augusztusában, ami 6 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. (A hasított meleg súly és az élő sertés árának 1,238-szorosa.)
Egy évvel korábban is arról írtunk, hogy alacsonyak az élő sertés árak, tehát idén még ahhoz képest is kevesebbért lehet értékesíteni.
A hazai termelésből származó vágósertés heti termelői ára Magyarországon 2019 és 2021 között – Forrás: AKI
