Annak ellenére, hogy csak a sertést, illetve a vaddisznót érinti, tehát ugye emberre nem jelent semmilyen veszélyt, mégis nagyon komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy lassítsuk a terjedését. És ami a legfontosabb, meggátoljuk a házisertések befertőződését -mondja Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos.
Emellett pedig más intézkedések mellett mindenhol el kellett érni, hogy a vaddisznók és a házisertések ne érintkezhessenek egymással.
Dr. Bognár Lajos: Valóban az elmúlt év intézkedései arra jók voltak, hogy lassítsuk a természetben való terjedést a vaddisznók közötti terjedést. Jól láthatóan ez lassult. Ezt természetesen elsősorban annak köszönhető, hogyha a vadásztársadalom teljesíti azokat az alapvető feladatokat, amivel megoldható ez. Az állomány gyérítése, illetve az állati maradványok, hulla összegyűjtése a területről, hiszen akkor érhető el az a szint, amikor a vírus már nem tud fennmaradni a természetben.
Fekete István, Dél-Balatoni tájegységi fővadász kiemeli: az akcióterv arról szól, hogy az elkövetkező időszakban hogyan tudjuk a vaddisznóállományt töredékére csökkenteni. 2025-ös időpont szerepel benne, amire a fél vaddisznó per 100 hektáros állománysűrűséget el kell érni.
Dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos: A másik oldalon persze itt is a járványvédelem a kulcs, hisz az afrikai sertéspestis vírusát is be lehet hurcolni a sertéstelepekre, itt is nagyon komolyan kell venni a fertőtlenítés, takarítás szabályait, telepi zártságot legyen ez kicsi vagy nagy létszámú állattartó telep.
Egyes vélemények szerint a jelenlegi vaddisznóállományra vonatkozó becslések eltúlzottak, de az állatok és emberek összeütközésére vannak példák:
Egy biztos, hogy minden vadgazdálkodónak helyi akciótervet kell készítenie hogy hogyan képzeli el ennek a végrehajtását. Ez jelentős feladatot fog az elkövetkezőkben mindenkire róni, hiszen ez egy nagyon alacsony szám, ami szinte manapság elérhetetlennek tűnik - mondja Fekete István.
Egyes – főként nem hivatásos - vadászok véleménye szerint egyébként nem a vaddisznókat kellene kilőni, hanem megfelelő védőtávolságban kerítéssel védeni a sertéstelepeket az asp-vírusától.
Példaként említhetünk egy dél-somogyi gazdaságot, ahol a magas tömör kőkerítéssel körülvett telepet még egy ettől körülbelül 100 méterre lévő vadkerítéssel is körbevették, saját állatszállító kamiont használnak és persze komoly fertőtlenítést végeznek legyen szó emberről, vagy épp a kamionjaikról.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság - Terjed az ASP? Gyérítsük a vaddisznóállományt!
Kép forrása:Image by vladimircech on Freepik