Magyar vetőmagbázis Martonvásáron

– E követelmények metszéspontjában kell megtalálni a martonvásári genetikák helyét, és mindegyikben erősnek kell lennünk” – foglalta össze filozófiájukat Sándorfy András, a martonvásári kalászosfajtákat piacra juttató Elitmag Kft. és a kukoricafajtákat értékesítő Bázismag Kft. ügyvezetője.

Sokat beszélünk a magyar agrárium történetéről és arról, hogy 1896 óta van magyar vetőmagtörvény, ami azóta garantálja, hogy kiszámítható és nyomon követhető genetika kerüljön a földekbe. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez a több mint 120 év nem múlt el nyomtalanul, hiszen ezalatt az idő alatt felhalmozott tudás és biológiai érték képezi a mai magyar vetőmag-előállítási stratégia alapját.

Minden fajta ott tudja a legnagyobb mértékben megvalósítani a benne lévő potenciált, ahol előállították. Esetünkben ez a hely a Kárpát-medence. Ha elveszítjük a lehetőséget, hogy Magyarországon saját genetikai állományból, a magunk klimatikus viszonyaira nemesített magokból termeljük meg az élelmiszereinket, akkor kiszolgáltatjuk magunkat a környezetünknek.

A martonvásári kutatás nemrég ünnepelte fennállása 70. évfordulóját. Az itteni kutatók feladatuknak tekintik az elődeik által végzett tudományos munka megőrzését és folytatását. A Marton Genetics-vállalatcsoport – aminek az Elitmag és a Bázismag Kft.-k is tagjai – küldetése, hogy megfelelő gazdasági hátteret biztosítson az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek elsődleges feladata elvégzéséhez, illetve hogy piaci információkkal lássák el az intézetet, ami alapján a gyakorlatban jól hasznosítható termékeket tudnak kínálni a gazdáknak. Az intézet és a vállalatcsoport legfontosabb célja, hogy a magyar gazdálkodókat és a környező országok földjét művelő társaikat minőségi vetőmaggal lássák el.

A nemesítés, a vetőmag-előállítás igen tőkeigényes ágazat, és ezt a tőkét nem csak anyagiakban mérik. A Martonvásáron felhalmozódott, évről évre gyarapodó szellemi tőkét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A martonvásáriak ismeretei a világ legújabb tudományos eredményeivel ötvözve, segítenek lépést tartani piaci versenytársaikkal.

– Martonvásár a kalászos- és a kukoricanemesítés területén kiemelkedő eredményeket tud felmutatni – hangsúlyozta Sándorfy András. A magyar gabona nemzetközi hírű. Elég csak arra gondolni, hogy a Budapesti Árutőzsdén előbb kereskedtek gabonával – már 1905-ben –, mint Chicagóban.

Az évek során a nemesítés kihívásai megváltoztak, a fajtáknak nemcsak többet kell teremnie, hanem ellenállóbbá és stressztűrőbbé is kellett tenni őket – úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására. E téren igen erős az intézet, és az általuk kifejlesztett klímaadaptív fajták eredményeit már élvezhetik a termelők. Néhány éve még mindenki csodájára járt a 8–10 ton­nás búzatermésnek, de Martonvásáron ma már bőven e fölé mérik az új fajtákat – miközben az értékmérő tulajdonságaik mit sem csökkentek. Martonvásár mindig a hazai búzanemesítés úttörőjének számított.

Hazánkban Pap Endre munkásságának köszönhetően nevezzük a kukoricákat hibridnek. Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetében állították elő az első beltenyésztett kukoricahibridet Európában, a Martonvásári 5-öst, rövidített nevén az Mv 5-öst. Az államilag 1953-ban elismert hibrid Pap Endre kiemelkedő szellemi teljesítménye volt.

Az ezt követő évtizedekben is innovatívan fejlődött a martonvásári kukoricanemesítés, folyamatosan sikereket könyvelhetett el, a tudományos életben és a gyakorlati eredményekben egyaránt. A nemesítés mellett lendületesen fejlesztették a kukoricatermesztés eredményességét megalapozó agrotechnikai újításokat, és Magyarországon Martonvásáron dolgozták ki a hibridkukoricavetőmag-termelés szántóföldi technológiáját és vetőmagüzemi feldolgozását is. Ennek köszönhető, hogy néhány év leforgása alatt a martonvásári hibridek szinte az egész országban meghódították a kukorica vetésterületét.

Az intézet innovációs teljesítménye azóta sem lassult, Martonvásár és a hibrid kukorica neve összeforrt. Kiemelkedő terméshozamok, kiváló beltartalmi érték, kitűnő agronómiai tulajdonságok és könnyű termeszthetőség jellemzik a martonvásári kukoricákat.

Erősek a silókukorica szegmensben is, abban szintén jó minőségi mutatókkal és termésátlaggal rendelkező fajtákat kínálnak.

Napjainkra a fogyasztók is „beleszólnak” a nemesítésbe, mert elvárják, hogy az élelmiszerek egészségesek legyenek. Az Agrártudományi Kutatóközpontban genomszerkesztési technológiákat is adap­táltak a biotikusstressz-rezisztencia vizsgálatába, aminek az eredményei mostanra bekerültek a nemesítésükbe.

Figyelmük a világ más kutatóműhelyeire is kiterjed, elvégre a háttértudományokban is erős a rivalizálás.

– „A versengéshez új stratégiára és jó értelemben vett merészségre van szükségünk” – fogalmazott az ügyvezető, hozzátéve, hogy a versenyhelyzet inspirálóan hat; arra ösztökéli őket, hogy minél „gazdabarátabb” megoldásokat keressenek, amik alapján a martonvásári genetikát választják a termelők. Nem elégséges azt hangoztatni, hogy a ’Vedd a hazait! Védd a hazait!’, hanem a mai kiélezett piaci helyzetben is messzemenően ki kell szolgálni az igényeket.

A magyarországi vállalkozók egyre eredménycentrikusabban gazdálkodnak. Emiatt már nem elegendő a fémzárolt vetőmag használatának előnyeit szajkózni, a termelőknek a saját bőrükön, vagyis inkább a kockás füzetükben, a dupla vonal alatt kell megtapasztalnia a fémzárolt vetőmag pozitív hozadékát. A martonvásáriak szerint az a tendencia, hogy keresik a fémzárolt vetőmagot, és szerencsére többnyire a magyar fajtákat.

„Egy fajta önmagában is felelősséget jelent, a kiépített bizalom megtartása pedig legalább ennyire fontos” – hívta fel a figyelmet a szakember, mert ma már a termelők saját vagy a környezetük tapasztalatai alapján vásárolnak vetőmagot. Minden termesztőkörzetnek megvan a maga „martonvásárija”.

Eredményeik elismerése, hogy az őszi búza magyarországi vetésterületének 40–45 százalékán martonvásári fajták nőnek, amivel elismerik a bennük rejlő teljesítményt a termelők. A kukorica esetében 8–10 százalékos a piaci részesedésük, ami igazán kiemelkedő, elvégre kis magyar cégről van szó.

Az itteni kutatók igen színvonalas genetikai anyagot adnak ki a kezükből, amiből a velük szerződött termelők a legjobb tudásuk szerint állítják elő a Martonvásári emblémával ellátott zsákokba kerülő vetőmagot. Ezekkel a vállalkozásokkal hosszú évekre nyúlik vissza a szakmai együttműködésük. A kalászosok esetében mintegy negyven, kukoricáéban pedig 25 gazdasággal állnak közvetlen kapcsolatban.

A vetőmag-előállítás egyik pillére a felszaporítás, amit szerződött partnereik végeznek, a következő pedig a feldolgozás. A kalászosvetőmagot jelenleg saját telephelyükön dolgozzák fel, csak szükség esetén adják ki bérmunkába. A kukoricát viszont egyelőre szinte teljes egészében bérmunkában dolgozzák fel, de ezt a területet is szeretnék saját kézben tartani, és a még szigorúbb minőségbiztosítás érdekében önálló vetőmag-feldolgozó üzem létrehozását tervezik.

Olyan magyar vállalatnak számítanak, amely nem a globális piacon akarja megmérettetni magát, hanem elsősorban a saját régiójában gondolkodik. Itt ugyanolyan szoros a verseny, mint a világban, vagyis nagy a szerepe a folyamatos jelenlétnek, a helyi kísérletek beállításának és a gyakorlati bemutatóknak.

A klímaváltozás lehetővé tette, hogy már tőlünk északra is termesszenek kukoricát. A középkorai martonvásári fajták mostanra ott is kiemelkedően teljesítenek. Látva a lehetőséget, önálló export­üzletágat hoztak létre vállalatcsoporton belül, és a következő években nagy energiát fektetnek bele. „Nem elég előállítani a kiváló vetőmagot, el is kell tudni adni” – fogalmazta meg alapfilozófiájukat az ügyvezető. Szerinte elérkezett az idő, hogy az eddiginél határozottabban kilépjenek a nemzetközi porondra.

A magyar agráriumban zajló generációváltásnak óriási jelentőséget tulajdonítanak. Oda kell figyelni a termelők fiatalodására, mert a megszólításuk az eddigitől eltérő hangnemet és új kommunikációs csatornákat igényel. A másik oldalon is generációváltás zajlik a kutatóintézetben. A fiatal kutatókat értelmes, jövőbe mutató szakmai kihívásokkal lehet bevonzani és megtartani, olyanokkal, amikben megtalálják a fejlődés lehetőségét, és amiben a munkájukat és a saját jövőjüket is el tudják képzelni. A vetőmagban pedig benne van a folyamatos megújulás lehetősége.

Sándorfy András elmondta, hogy nem pusztán gazdasági szempontok vezérlik a munkájukat, amit a magyar állam Hungary Helps karitatív programjában való részvételük is tükröz. Azokban a „lerombolt világokban”, ahol még a napi megélhetés is küzdelmes feladatot jelent, az újrainduláshoz, az ott élők önbecsülésének és jövőképének visszaadásához egyebek között vetőmagra van szükség.

A 70 éves martonvásári génbankban felhalmozott genetikai alapokat a Hungary Helps program keretében felszaporítva és a Kisázsiába eljuttatva, életeket és kultúrákat lehet megmenteni, mert azok az ottani körülmények között is megállják a helyüket.

Forrás: MagyarMezőgazdaság - Magyar vetőmagbázis Martonvásáron