Önt is érdekli az állattartás, takarmányozás és a gazdálkodás legújabb fejlesztései? A FarmÓra Podcast minden epizódjában elismert szakembereket szólaltat meg és gyakorlati tanácsokat ad a gazdálkodók világából. Itt a mindennapi problémák megoldása mellett a modern állattartási és takarmányozási technológiákról is tájékozódhat.
A FarmÓra podcast második adásában Fekete János, az ALPHAVET VET kereskedelmi igazgatóságának haszonállatos igazgatója és Dömötör Szilveszter, az ALPHAVET Agrár- és Biotechnológiai Divíziójának vízmikrobiológiai és tejipari termékek szakértője járta körül az állattenyésztés egyik legnagyobb kihívását, az aflatoxint. Mérés, megelőzés és precíz felkészülés. De mit kell még tennie a gazdáknak?
Hallgassa meg itt:
vagy olvassa cikkünket alább.
A „Ne hagyjuk, hogy a tehén a tej helyett problémát termeljen! – Megoldások az aflatoxin helyzetre” című epizódban Várszegi Botond, az ALPHAVET marketing igazgatója beszélget Fekete Jánossal, az ALPHAVET VET kereskedelmi igazgatóságának haszonállatos igazgatójával és Dömötör Szilveszterrel, az ALPHAVET Agrár- és Biotechnológiai Divíziójának vízmikrobiológiai és tejipari termékek szakértőjével.
Fekete János évek óta dolgozik azon, hogy hatékony megoldásokat találjon a haszonállatok egészségének védelmére. Dömötör Szilveszter pedig a takarmánybiztonság és a mikotoxinok kezelése terén szerzett széleskörű tapasztalatokat.
A beszélgetésben szó esik az aflatoxin veszélyeiről, és arról, hogyan kerülhet be a tejbe vagy a húsba, komoly egészségügyi és gazdasági problémákat okozva. Megvitatták, hogy az időjárási viszonyok hogyan kedveznek a toxin megjelenésének, és milyen megelőzési lépéseket tehetnek a gazdák. Szó esik a gazdák edukációjának fontosságáról, valamint arról, hogy a fogyasztóknak van-e okuk aggodalomra.
Botond: Köszöntöm a hallgatókat a Farm Óra podcast újabb epizódjában! A mai téma az aflatoxin és annak veszélyei, valamint a problémák kezelésére rendelkezésre álló megoldások. Két kiváló szakember van velünk: Fekete János, az ALPHAVET haszonállat igazgatója, és Dömötör Szilveszter, az agrár- és biotechnológiai divízió szakértője. Üdvözlöm Önöket!
János: Üdvözlöm a hallgatókat, köszönöm a meghívást!
Szilveszter: Szia, és én is köszönöm, hogy itt lehetek!
Botond: Mi az aflatoxin, és miért jelent problémát?
Szilveszter: Az aflatoxin az Aspergillus flavus nevű penészgomba által termelt toxin, amely rendkívül veszélyes, mert már nagyon kis mennyiségben is rákkeltő hatású. Az állatok esetében az aflatoxin B1 a takarmányból kerül a szervezetbe, majd a tejben aflatoxin M1 formájában jelenik meg. Ez az a forma, amit a tejfeldolgozók minden átvett tételnél ellenőriznek. Ha a tej szennyezett, nemcsak hogy nem veszik át, de komoly anyagi kárt is okozhat a termelőnek. Ezen túl az aflatoxin az állatok immunrendszerére és szaporodási képességeire is negatív hatással van.
János: Szilveszter nagyon jól összefoglalta. A tejiparban ez azonnal jelentkező probléma, mert az aflatoxin rendkívül gyorsan bekerül a tejbe. Húshasznú állatoknál ez lassabban és nehezebben mutatható ki, de a toxinkötők alkalmazása mindkét esetben elengedhetetlen, ha már megjelent a probléma.
Botond: A jelenlegi időjárási viszonyok mennyire kedveztek az aflatoxin kialakulásának?
János: Sajnos az idei nyár tökéletes körülményeket teremtett az aflatoxin szempontjából. Az Aspergillus flavus gomba termelésének kedvezett a nyári meleg és száraz időjárás, amely a kukorica virágzása körüli esős periódust követte. Hasonló problémák voltak 2022-ben és 2014-15 környékén is. Ezek az időjárási viszonyok valószínűleg a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban előfordulnak.
Szilveszter: Valóban, ez az év a gombának a legjobb, nekünk, állattartóknak viszont a legrosszabb forgatókönyv volt. Sajnos az aszály és a hosszan tartó meleg olyan feltételeket teremtett, amelyeket nehéz kontrollálni.
Botond: Hogyan tudják a gazdák megelőzni az aflatoxin problémát?
János: A megelőzés a megfelelő növényvédelemmel kezdődik. A kártevők, például a kukoricamoly által okozott sérülések kedveznek a gomba terjedésének. Az öntözés is segíthet, bár ez Magyarországon még nem általános. Ha már kialakult a probléma, toxinkötőket kell alkalmazni. Ezek között nagy eltérések lehetnek, ezért fontos, hogy a gazdák jól válasszanak.
Szilveszter: A növényvédelem mellett a rendszeres monitoring is kulcsfontosságú. Akár egyszerű gyorstesztekkel is mérhető a takarmány aflatoxinszintje. Az is jó megoldás, ha a gazda már a takarmány érkezésekor ellenőrzi annak minőségét, így a szennyezett tételeket visszautasíthatja.
Botond: Mi történik akkor, ha már bekerült az aflatoxin a tejbe?
Szilveszter: Ha a tej szennyezett, az aflatoxin szintje csak a szennyezett takarmány megvonásával csökkenthető. Ez a folyamat azonban 2-3 napig is eltarthat, ami alatt a tej nem értékesíthető. Ilyenkor a gazdák kénytelenek toxinkötőket alkalmazni, bár ezek önmagukban nem tudják teljesen megoldani a problémát.
Botond: Mi a helyzet más állattenyésztési ágazatokkal, például a húsiparral?
János: A húsiparban a probléma lassabban jelentkezik, mert az aflatoxin hosszabb idő alatt raktározódik el a húsban. A megengedett határértékek is magasabbak, de ez nem jelenti azt, hogy az aflatoxin hatása elhanyagolható lenne. Az immunrendszeri és szaporodásbiológiai károsodások itt is jelentkeznek.
Szilveszter: Fontos megjegyezni, hogy nemcsak az állati eredetű termékeknél, hanem növényi alapanyagoknál, például gabonáknál és olajos magvaknál is jelentős lehet az aflatoxin szennyeződés. A földimogyoró és a pisztácia is érintett lehet.
Botond: A fogyasztóknak van okuk aggodalomra?
Szilveszter: A magyar élelmiszerlánc szigorú ellenőrzéseken alapul, így a szennyezett termékek nem kerülhetnek forgalomba. A tejfeldolgozók, a malmok és más szereplők mind felelősséggel vizsgálják az alapanyagokat.
János: Egyetértek. A rendszerünk hatékonyan működik, és a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy az asztalukra kerülő termékek biztonságosak.
Botond: Mi várható a jövőben? Lehet tartós megoldást találni erre a problémára?
Szilveszter: Az időjárást nem tudjuk befolyásolni, de a gazdák egyre jobban felkészülnek az ilyen helyzetekre. A növényvédelem, az öntözés, valamint az innovatív technológiák, például a gombairtó készítmények használata jelentősen javíthat a helyzeten.
János: Az edukáció is kulcsfontosságú. A gazdáknak tudniuk kell, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre a probléma megelőzésére és kezelésére. A folyamatos monitoring és a megfelelő toxinkötők alkalmazása hosszú távon fenntartható megoldást jelenthet.
Botond: Végezetül, ha egy mondatban kellene összefoglalni a lényeget, mit mondanának?
Szilveszter: „Amit mérünk, azt tudjuk irányítani.”
János: „Ne hagyjuk, hogy a tehén a tej helyett problémát termeljen!”
Botond: Köszönöm Önöknek ezt az alapos és informatív beszélgetést!
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel a csatornánkra és hírleveleinkre, hogy mindig időben értesülhessen a legfrissebb epizódokról! És persze: minden megosztásnak szívből örülünk.
A FarmÓra podcast főtámogatója az AnivetDirect.
Kapcsolódó termékek
