Az agrárágazat számára az egyik legsúlyosabb hír érkezett március elején: több mint fél évszázad után ismét felütötte fejét Magyarországon a rendkívül ragályos száj- és körömfájás. A kórokozó hihetetlenül gyors terjedése, az okozott gazdasági károk, valamint a védekezés kihívásai mind az állattenyésztőket, mind a hatóságokat komoly helyzet elé állítják. De vajon mi vezetett a betegség visszatéréséhez, és milyen lépésekkel lehet a terjedését megakadályozni? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Várszegi Botond, az ALPHAVET Marketing igazgatója a FarmÓra podcast nyolcadik adásában Dr. Schindler Gáborral, a Phylaxia Labor szaktanácsadó állatorvosával.
Hallgassa meg itt:
vagy olvassa el összefoglalónkat alább.
Dr. Schindler Gábor a beszélgetésben rámutatott arra, hogy a száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá eső vírusos megbetegedés, amely a Picornaviridae családba tartozik. Különösen veszélyeztetettek a párosujjú patások, ideértve a szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést, de a tevefélék is fogékonyak. A vírus rendkívül ellenálló, a környezetben hosszú ideig képes fennmaradni, különösen a csontvelőben és egyes nyirokcsomókban. A fertőzés terjedése gyors, hiszen a vírus képes levegőben is nagy távolságokra eljutni.
Hogyan ismerhető fel a ragályos száj- és körömfájás?
A betegség kezdeti szakaszában láz, étvágytalanság, ivóvízfogyasztás csökkenése figyelhető meg. Később a száj- és garatüreg nyálkahártyáján, valamint a lábvégeken hólyagok jelennek meg, amelyek cafatszerű fekélyekké alakulhatnak. A tünetek ellenére az elhullási ráta alacsony, de a termelési kár jelentős, és a fertőzött állatok leölése elkerülhetetlen.
Milyen intézkedéseket vezettek be a fertőzés megfékezésére?
A hatóságok gyorsan léptek: az érintett telepet azonnal lezárták, és bevezették a 3 kilométeres védőzónát, valamint a 10 kilométeres megfigyelési körzetet. Az élőállat-exportot azonnal felfüggesztették, a fertőzési kockázat csökkentése érdekében. Az állatállományt teljes egészében felszámolták, a telepet pedig speciálisan képzést kapott szakemberek fertőtlenítették.
Milyen gazdasági következményekkel járhat a fertőzés?
A gazdasági kár jelentős, hiszen az állatállomány felszámolása, az exportkorlátozások és a termelési kiesések mind kihatnak a piacra. A belső piacon felhalmozódhatnak az exportálni nem tudott termékek, ami rövidtávon árcsökkenéshez vezethet, ugyanakkor hosszútávon az importkitettség nőhet, ami inflációs hatásokkal járhat.
Milyen további kihívásokat jelent a jövőre nézve?
A magyar agrárágazat szakemberei eltökéltek abban, hogy a betegséget megállítsák, de a jövőben csak a fegyelmezett, megelőzésre építő szemlélet biztosíthatja, hogy hasonló helyzet ne ismétlődjön meg. A gazdáknak folyamatos képzésekre, a járványvédelmi protokollok szigorú betartására és hatékony állatorvosi felügyeletre van szükség.
Milyen tanulságokat vonhatunk le?
Dr. Schindler szerint a bio-biztonsági intézkedések szigorítása kulcsfontosságú. A gazdáknak szigorúan be kell tartaniuk a járványvédelmi protokollokat, valamint fontos az állatorvosi ellenőrzések folyamatos fenntartása. A hatékony kommunikáció elengedhetetlen, hogy mind az érintettek, mind a közvélemény tisztában legyen a védekezés fontosságával.
A magyar agrárágazat szakemberei eltökéltek abban, hogy a betegséget megállítsák. A jövőben csak a fegyelmezett, megelőzésre építő szemlélet biztosíthatja, hogy hasonló helyzet ne ismétlődjön meg.
