Érdekli az állattartás, takarmányozás és a gazdálkodás legújabb fejlesztései? A FarmÓra podcast minden epizódjában elismert szakembereket szólaltat meg és gyakorlati tanácsokat ad a gazdálkodók világából. Itt a mindennapi problémák megoldása mellett a modern állattartási és takarmányozási technológiákról is tájékozódhat.
A hatodik adásban Tóth András, az ALPHAVET kereskedelmi igazgatója látogatott el hozzánk, aki az állattenyésztés területén szerzett mélyreható tapasztalatával és szakértelmével a beszélgetésben páratlan rálátást nyújt a hazai állattenyésztés jelenlegi helyzetére és jövőbeli kilátásaira. A beszélgetés célja, hogy feltárjuk, milyen irányba halad az állattenyésztés Magyarországon, és melyek azok a meghatározó trendek, amelyek formálják a jelenét és jövőjét. Riportunk átfogó képet nyújt a hazai állattenyésztés jelenlegi helyzetéről és jövőbeni kihívásairól, megvilágítva azokat a trendeket és innovációkat, amelyek meghatározzák a szektor fejlődését.
Hallgassa meg adásunkat itt:
Vagy olvassa el a beszélgetés rövid összefoglalóját itt:
Trendek és átalakulások az állattenyésztésben
Tóth András szerint a "trend" kifejezés gyakran divatirányzatokkal vagy szokásokkal társul, azonban az állattenyésztésben bekövetkező változások nem csupán külső tényezők hatására alakulnak ki. Az elmúlt 5-6 évben Magyarország agrárszektora olyan mélyreható átalakulásokon ment keresztül, amelyek alapjaiban változtatták meg a termelők gondolkodásmódját. A Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják, hogy a mezőgazdaság szerkezete jelentős koncentrációs folyamatokon ment keresztül: egyre kevesebb termelő alakítja át gazdaságát, miközben a kisebb termelőegységek vagy integrálódnak nagyobb konglomerátumokba, vagy teljesen eltűnnek a piacról.
Ez a koncentrációs folyamat nemcsak a mérethatékonyságot erősíti, hanem a gazdaságosságot és a pénztermelő képességet is jelentősen befolyásolja. Tóth András rámutatott arra, hogy bár a nagy konglomerátumok létrejötte gazdasági szempontból logikus és előnyös, szociológiai és nemzetgazdasági szempontból számos kérdést vet fel. Ennek a folyamatnak egyik következménye, hogy a hazai agrárszektorban egyre nagyobb szerepet kapnak a digitális megoldások.
Digitalizáció: Lemaradás vagy előny?
A digitális fejlődés elkerülhetetlen, különösen a nagy konglomerátumoknál, ahol a komplex rendszerek irányításához elengedhetetlen a fejlett szoftveres háttér. Tóth András úgy látja, hogy bár a digitalizáció nélkülözhetetlen, az állattenyésztésben még mindig jelentős a lemaradás a növénytermesztéshez képest. Az okokat abban látja, hogy a gazdálkodók jelenleg nem tekintik a digitalizációt olyan kitörési pontnak, amely hosszú távon biztosítaná számukra a gazdasági előnyöket.
A növénytermesztésben már természetesnek számít a precíziós gazdálkodás és a szenzorok alkalmazása, míg az állattenyésztésben csak szórványosan találkozhatunk ilyen fejlett megoldásokkal. Tóth szerint azonban szükség van az úttörőkre, akik hajlandók befektetni a digitalizációba, mert hosszú távon csak így biztosítható a versenyképesség.
Antibiotikumhasználat csökkentése: kihívások és megoldások
Az állattenyésztés egy másik komoly kihívása az antibiotikumhasználat csökkentése, amely nemcsak szakmai, hanem jelentős financiális terheket is ró a gazdálkodókra. Az Európai Unió szigorodó szabályozásai miatt egyre több antibiotikumcsoportot vonnak ki a forgalomból, elsősorban a humán egészség védelme érdekében. Tóth András hangsúlyozta, hogy bár kezdetben sokan szkeptikusak voltak a szabályozások hatékonyságával kapcsolatban, mára kiderült, hogy a csökkentett antibiotikumhasználat is fenntartható az állategészségügy szempontjából.
A szabályozások hatására az antibiotikum felhasználása drasztikusan, akár 10%-kal is csökkent, miközben nem tapasztaltak jelentős állategészségügyi problémákat vagy termeléskiesést. Tóth szerint a változások sikerének titka a szokások áttörésében rejlik: a gazdálkodóknak meg kellett tanulniuk, hogy a hagyományos, bevett módszerek helyett új, alternatív megoldásokkal is biztosítható az állatok egészsége.
Járványok és védekezési stratégiák
Az állattenyésztést érintő járványok – mint a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis vagy a kiskérődzők pestise – komoly kihívásokat jelentenek a szektornak. Tóth András kiemelte, hogy a járványvédelem kulcsa a szigorú biológiai biztonsági protokollok betartása és a rendszeres fertőtlenítés. Emellett a modern digitalizációs eszközök és a fejlett szenzoros rendszerek alkalmazása is kulcsfontosságú lehet a járványok megelőzésében és kezelésében.
Klímaváltozás és fenntarthatóság: Hogyan lehet alkalmazkodni?
A klímaváltozás hatásai az állattenyésztésben is egyre inkább érezhetőek: a szélsőséges időjárási viszonyok, a hőségnapok növekedése és a vízhiány mind kihívást jelentenek a gazdálkodóknak. Tóth András szerint a megoldás kulcsa a megfelelő környezetkímélő technológiák alkalmazása és a hőstressz csökkentését célzó innovációk bevezetése.
A fenntarthatóság érdekében a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnak azok a támogatási rendszerek, amelyek ösztönzik a gazdálkodókat a digitalizációs megoldások bevezetésére és az antibiotikumhasználat további csökkentésére. Tóth úgy véli, hogy a fenntartható állattenyésztés kulcsa a javuló termelési adatok elérése a környezet károsítása nélkül.
Tóth András zárásként hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés jövője a digitalizációs megoldások és az innovatív szemléletmód alkalmazásán múlik. A gazdálkodóknak nyitott szemmel kell figyelniük a változó trendeket, és előrelátó módon kell felkészülniük a kihívásokra, még mielőtt azok gazdasági hatásai érezhetővé válnának.
Tóth András üzenete egyszerű és lényegre törő: „Nyitottság, bátorság és felkészülés – ezek a kulcsok a sikeres állattenyésztéshez.”
Ha tetszett az adás, iratkozzon fel a csatornánkra és hírleveleinkre, hogy mindig időben értesülhessen a legfrissebb epizódokról! És persze: minden megosztásnak szívből örülünk.
A FarmÓra podcast főtámogatója az AnivetDirect és a Farmzóna.hu.
